Milyen talajon működik?

Minden szokásos mezőgazdasági talajon: homokon, vályogon, agyagon és kevert talajon egyaránt. A kavicsos és sziklás talaj a kivétel, ott a kerámiafej nem tud megfelelően érintkezni a talajjal.

Kell hozzá szakember a telepítéshez?

Nem. A telepítés egy ágyáson vagy parcellán nagyjából húsz perc, és évente egyszer kell elvégezni. A lényeg, hogy a kerámiafej a gyökérzóna mélységébe kerüljön, és a furat fala szorosan érintkezzen vele – légrés esetén a mérés használhatatlan lesz.

Mennyi ideig tart egy tenziométer?

Rendes karbantartással 5–10 év. Szezon végén ki kell szedni, kitisztítani és szárazon tárolni, fagy előtt mindenképpen. A kerámiafej és a tömítés cserélhető alkatrész.

Mennyi vizet lehet vele spórolni?

Csepegtető rendszernél tipikusan 20–30 százalékot, mert a naptár szerinti öntözés helyett akkor öntözöl, amikor a talaj tényleg megkívánja. A pontos megtakarítás a kiindulási gyakorlattól függ – aki eddig is mért, kevesebbet nyer, aki eddig érzésre öntözött, többet.

Talajnedvesség mérők és tenziométerek

A szem becsapja az embert: a felszínen száraz föld alatt gyakran bőven van víz. A tenziométer azt méri, mekkora erővel kell a gyökérnek kihúznia a vizet a talajból – vagyis pontosan azt, amit a növény érzékel.

Tenziométer vagy kapacitív nedvességmérő?

A kapacitív és ellenállásos nedvességmérők a talaj víztartalmát mutatják százalékban – gyors kézi ellenőrzésre jók, de az értékük talajtípusonként mást jelent: 20 százalék homokon szárazságot, agyagon még kényelmes ellátottságot jelez. A tenziométer más elven dolgozik: a talaj vízpotenciálját méri kPa-ban, vagyis azt a szívóerőt, amivel a gyökérnek dolgoznia kell. Ez az érték talajtípustól függetlenül összehasonlítható, ezért öntözés-időzítésre a tenziométer a megbízhatóbb. Cserébe telepítést és szezon végi kiszedést igényel. Ha csepegtető rendszered van, a tenziométer adja a legnagyobb megtakarítást: megmondja, meddig kell járatnod a rendszert.

A talajnedvesség mérése az intenzív növénytermesztés egyik alapja. Pontos öntözéshez nem elég a naptár vagy a felszín látványa: tudni kell, mennyi víz érhető el a gyökérzónában.

Több megoldást kínálunk kézi ellenőrzéshez, folyamatos méréshez és tenziométeres öntözésütemezéshez. Ha nem egyértelmű, melyik illik a területedhez, írj nekünk: info@labornite.hu.

Miért mozog a víz a növényben?

A talaj–növény–légkör rendszerben vízpotenciál-különbség áll fenn. Ez határozza meg, merre mozog a víz: a talajból a gyökéren át a levelek felé, majd párolgással a levegőbe.

A vízpotenciál egy adott közeg szívóerejét írja le. Amikor a levelek vizet párologtatnak, a növényben szívóerő alakul ki, amely a gyökéren keresztül vizet von fel a talajból. Ezért az öntözést nemcsak az határozza meg, mennyi víz van a talajban, hanem az is, mennyire könnyen tudja azt a növény felvenni.

A talaj vízpotenciálja összefügg a talaj nedvességtartalmával, de nem azonos vele. Homokos, vályogos és kötött talajon ugyanaz a térfogatszázalékos víztartalom más-más vízellátottságot jelenthet. Ezért a térfogati víztartalom helyi kalibrálás nélkül könnyen félrevezető.

Ha túl sokat öntözünk, a víz egy része a gyökérzóna alá mosódik, magával viheti a tápanyagokat, növeli az energia- és vízköltséget, és kedvezhet egyes növénybetegségeknek. A talajnedvesség-mérés célja, hogy akkor nyissuk és zárjuk az öntözést, amikor az a növény számára valóban indokolt.

Gyakori kérdések

Minél nagyobb a szám, annál szárazabb a talaj. Nagyjából: 0–10 kPa víztelített talaj, ilyenkor ne öntözz; 10–30 kPa a kertészeti kultúrák ideális sávja; 30–60 kPa között indul a vízhiány, érdemes készülni az öntözésre; 60 kPa fölött már terméskiesést kockáztatsz. A pontos határok kultúránként és talajtípusonként eltérnek, ezért a saját tábládon néhány szezon alatt alakul ki a rutin.

Tudnivalók – Talajnedvesség mérők

A talajnedvesség követése segíti az öntözés időzítését. A lehetséges víz- és energiamegtakarítás a helyi körülményektől és a korábbi gyakorlattól függ. Kétféle megközelítés létezik. A kapacitív és ellenállásos nedvességmérők a talaj víztartalmát adják meg térfogatszázalékban; ezek gyors kézi ellenőrzésre alkalmasak, de az értéket talajtípusonként külön kell értelmezni. A tenziométer ezzel szemben a talaj vízpotenciálját méri kilopascalban, vagyis azt a szívóerőt, amellyel a növény gyökerének ki kell vonnia a vizet a talajból. Ez az érték közvetlenül a növény vízellátottságáról szól, és talajtípustól függetlenül összehasonlítható. A gyakorlatban a 10–30 kPa közötti tartomány a kertészeti kultúrák ideális sávja, 60 kPa fölött már számottevő a terméskiesés kockázata. A tenziométeres öntözésütemezés különösen csepegtető rendszerek mellett hatékony, ahol a rendszer működési idejét kell pontosan meghatározni. A műszer telepítést igényel: a kerámiafejnek a gyökérzóna mélységébe kell kerülnie, és szezon végén ki kell szedni és szárazon tárolni. Megfelelő karbantartással 5–10 évig szolgálhat.

Nem biztos, melyik műszer kell?

Válaszolj két-három kérdésre, és megmutatjuk, mit vennénk a helyedben ebben a témában.

Segítsetek választani

Segítünk kiválasztani a megfelelő műszert

Írd meg, mit szeretnél mérni – és mi javasoljuk a számodra ideális műszert. Általában 1 órán belül válaszolunk.

Írj nekünk

Talajnedvesség mérők és tenziométerek

Tenziométer vagy kapacitív nedvességmérő?

Műszerek és készletek (19)

Analóg talajnedvesség-mérő, 22,9 cm

Analóg talajnedvesség-mérő, 61 cm

FieldScout TDR 150 – Professzionális talajnedvesség és EC mérő agrárszakembereknek

FieldScout TDR 250 talajnedvesség- és felszínihőmérséklet-mérő

FieldScout TDR 350 talajnedvesség-, EC- és hőmérsékletmérő

IRROMETER IR-LT-30 tenziométer – precíz nedvességmérés talajnélküli termesztéshez

IRROMÉTER IR-LT-30-S – Okos tenziométer automatikus öntözésvezérléshez

Irrometer tenziométer, 15,2 cm

Irrometer tenziométer, 45,7 cm

Irrometer tenziométer, 91,4 cm

Nyereséges öntözés csomag – 4 db T1-20 tenziométer + ajándék kézikönyv

PCE‑SMM 1 nedvességmérő – gyors talajnedvesség-ellenőrzés bárhol

PMS710 szúróelektródás talajnedvesség-mérő – könnyű kezelhetőség, gyökérzónás pontosság

T1 Analóg Tenzióméter – Pontos talajnedvesség-mérés több mélységben

T1-20 analóg tenziométer – pontos nedvességmérés, nagyobb hozam, kisebb veszteség

T2 ATC digitális tensiométer – pontos talajnedvesség-mérés gazdaságosan

Takeme-10EC: Professzionális talajnedvesség- és EC-mérő gyors döntésekhez

TXS-E0-30 automata öntözővezérlő tenziométer – precíz talajnedvesség-mérés kapcsolási funkcióval

TXS-F0-30 automata öntözésvezérlő tenziométer – gyári beállítás, precíz vezérlés

Érzékelők és rendszerelemek (5)

FieldScout talajszenzor-leolvasó – WaterScout és Watermark érzékelőkhöz

Infravörös hőmérséklet-érzékelő – kizárólag TDR 150 műszerhez

Infravörös hőmérséklet-érzékelő – kizárólag TDR 350 műszerhez

WaterScout SMEC300 talajnedvesség-, EC- és hőmérséklet-érzékelő – 1,8 m-es kábellel

WaterScout SMEC300 talajnedvesség-, EC- és hőmérséklet-érzékelő – 6,1 m-es kábellel

Kellékek és fogyóanyagok (11)

GPS-rögzítő konzol FieldScout SC900 műszerhez

Irrometer tenziométer-szervizkészlet

TDR előfúró szerszám – kemény talajhoz, minden TDR-műszerhez

TDR mérőrúd-pár 12,2 cm (4,8") – TDR 350, TDR 250 és TDR 150 műszerekhez

TDR mérőrúd-pár 20 cm (8,0") – TDR 350, TDR 250 és TDR 150 műszerekhez

TDR mérőrúd-pár 3,8 cm (1,5") – TDR 350, TDR 250 és TDR 150 műszerekhez

TDR mérőrúd-pár 7,6 cm (3,0") – TDR 350, TDR 250 és TDR 150 műszerekhez

TDR rúdtávtartó – 1,3 cm és 2,5 cm mérési mélységhez, 1,5"-es rudakhoz

Telepítőfúró WaterScout profilszondákhoz, 112 cm (44 hüvelyk)

Telepítőfúró WaterScout profilszondákhoz, 71 cm (28 hüvelyk)

WaterScout kalibrálóeszköz SMEC300 és SM100 érzékelőkhöz

Miért mozog a víz a növényben?

Gyakori kérdések

Nem biztos, melyik műszer kell?

Segítünk kiválasztani a megfelelő műszert

PCE‑SMM 1 nedvességmérő – gyors talajnedvesség-ellenőrzés bárhol