Víz és oldatok
Maradék szabad klór
A maradék szabad klór a vízben a reakciók után szabad formában megmaradó klórt jellemzi. Fő összetevői a hipoklórossav és a hipoklorition, amelyek aránya a pH-tól is függ.
Mit jelent?
A szabad klórt meg kell különböztetni a kötött és az összes klórtól. A klóraminok például a kötött klórhoz tartoznak, így két különböző mérési eljárás számai nem feltétlenül ugyanazt a mennyiséget jelentik. A kijelzett eredményhez a reagenst és a műszerprogramot is ismerni kell.
A minta a mintavétel után is változhat: a klór reakcióba léphet az edénnyel vagy a víz összetevőivel. A meghatározást ezért az adott módszer időzítése és mintakezelése szerint kell elvégezni. A mérési tartomány és a zavaró anyagok a választott módszertől függenek.
A gyakorlatban
Mérés előtt ellenőrizd, hogy szabad vagy összes klórra való reagenst és eljárást használsz. A minta időpontját és a pH-t is jegyezd fel, ha a folyamat értelmezése megköveteli.
Mire figyelj?
Az ORP-mérés nem ad közvetlen, általánosan átszámítható szabadklór-koncentrációt. Egyetlen mérés nem bizonyítja önmagában a víz mikrobiológiai megfelelőségét.
Mértékegység és jelölés
Általában mg/l, Cl₂-egyenértékben, a módszer megnevezésével.
Kapcsolódó fogalmak
Szakmai források
Forrásellenőrzés: