Klíma és környezet
Gőznyomáshiány
A gőznyomáshiány a telítési és a tényleges vízgőznyomás különbsége. Növénytermesztésben a levegő szárító hatásának és a párologtatási környezetnek az értelmezésére használják.
Mit jelent?
A levegőre számított VPD a levegő hőmérsékletéből és relatív páratartalmából határozható meg. Ugyanaz az RH eltérő hőmérsékleten eltérő VPD-t jelenthet. A nyomáskülönbség jobban leírja a vízgőz átadásának egyik hajtóerejét, mint a páratartalom százaléka önmagában.
A levél és a levegő közötti gőznyomáskülönbség számításához a levél hőmérséklete is kell. Ez nem feltétlenül egyezik a levegőével. A tényleges párologtatást ezenfelül a légmozgás és a növény gázcserenyílásainak állapota is befolyásolja.
A gyakorlatban
A kijelzett VPD-nél ellenőrizd, hogy levegőre vagy levél–levegő különbségre számítja-e a rendszer. A klímanaplóban a hőmérsékletet és az RH-t is őrizd meg.
Mire figyelj?
Nincs minden növényre, fejlődési állapotra és termesztési rendszerre érvényes egyetlen VPD-cél. A VPD nem közvetlen talajnedvesség- vagy növényi vízfelvétel-mérés.
Mértékegység és jelölés
Általában kPa, esetenként hPa; 1 kPa = 10 hPa.
Kapcsolódó fogalmak
Szakmai források
Forrásellenőrzés: